Európai polgári vitacsoportok

Politika emberközelből: a polgári vitacsoportok működése

A társadalomban tapasztalható gyűlölet elleni közös küzdelem

Három hétvége alatt a 27 EU-tagállamból származó, véletlenszerűen kiválasztott 150 polgár azt vitatta meg, hogy hogyan lehetne a társadalomban tapasztalható gyűlöletet kezelni, leküzdeni. Az eredmény: A téma érzékenysége és az azt övező erős érzelmek és különbözőségek ellenére a résztvevőknek sikerült előremutató és tiszteletteljes vitát folytatniuk. Önt is érdekli, hogyan sikerült személyes benyomásaik és tudásuk alapján 21 konkrét javaslatot megfogalmazniuk az Európai Bizottság számára?
Itt megnézheti!

Hatékonyabb közös energiafelhasználás

Halló, itt az Európai Unió! Ott ki beszél? Amikor Csengét, Conallt és 148 véletlenszerűen kiválasztott társukat az Európai Bizottság meghívta Brüsszelbe, hogy vitassák meg az energiahatékonysággal kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, ők elvállalták ezt a feladatot. Szeretné megnézni, hogyan járultak hozzá a vitához?
Nézze meg Ön is az energiahatékonysággal foglalkozó polgári vitacsoport üléseit!

A „Gyűlölet a társadalomban” témával foglalkozó európai polgári vitacsoport benyújtotta ajánlásait

A 27 uniós tagállamból 150 véletlenszerűen kiválasztott polgár folytatott vitát három hétvégén keresztül arról, hogy milyen okokra vezethető vissza a gyűlölet, mely beárnyékolja társadalmainkat az EU-ban, és milyen eszközökkel lehetne a legeredményesebben fellépni ellene.

Az eszmecsere végeztével a vitacsoport egy sor ajánlást állított össze, amelyek hozzá fognak járulni a témával kapcsolatos jövőbeli uniós szabályozás alakításához, és beépülnek majd a készülő bizottsági kezdeményezésekbe.

Az ajánlások teljes szövege (angol nyelven)

További információk

Mit értünk európai polgári vitacsoportok alatt?

A polgári vitacsoportok mára az Európai Unió demokratikus életének állandó szereplőivé váltak.

Tagjaikat véletlenszerűen választják ki a 27 tagállamból. Feladatuk, hogy mindannyiunkat érintő fontos javaslatokat vitassanak meg európai szinten.

Az európai polgári vitacsoportok tagjai kis létszámú (mintegy 12 fős) csoportokban, valamint közös (plenáris) üléseken dolgoznak együtt. Moderátori csapat segíti a munkájukat. Megbeszéléseik alapján a polgárok alkotta vitacsoportok ajánlásokat fogalmaznak meg az Európai Bizottság számára, mely azokat figyelembe veszi szakpolitikai kezdeményezéseinek kidolgozása során.

Hogyan működik a polgári vitacsoport?

1. ülésszak
Ötletelés
Az első ülésszak célja az, hogy a vitacsoport ötleteket fogalmazzon meg, majd témakörök szerint csoportosítsa azokat a koncepciókat, amelyeket a polgárok a legígéretesebbnek tartanak a következő ülésszakokon folytatandó további megbeszélésekhez.
2. ülésszak
Felülvizsgálat és tökéletesítés
Ennek az ülésszaknak az a célja, hogy a vitacsoport résztvevői az első ülésszakon elfogadott koncepciókra támaszkodva előzetesen megfogalmazzák ajánlásaikat. Egy összetett kölcsönös értékelési folyamat keretében a polgárok munkacsoportokat alkotva felülvizsgálják egymás javaslatait és megállapításait, és egymás ötleteire építve továbbfejlesztik elképzeléseiket. Ennek az együttműködésnek a gyümölcseként a vitacsoport a záró ülésszakon kidolgozza végső ajánlásait.
Záróülés
Következtetés
Az utolsó ülésszak alkalmával a vitacsoport az ajánlásaival együtt a megbeszélések következtetéseit is benyújtja az Európai Bizottságnak. A következtetések és az ajánlások a vonatkozó javaslatok kidolgozását hivatottak segíteni.

Hogyan választják ki a vitacsoportok tagjait?

A Bizottság összesen mintegy 150 polgártválaszt ki véletlenszerűen a 27 tagállamból.
A vitacsoportok összetétele tükrözi az EU sokszínűségét lakóhely (vidék/város), nem, életkor, iskolai végzettség és társadalmi-gazdasági háttér tekintetében.
A résztvevők egyharmada fiatal (16–25 év közötti személy).

A polgári vitacsoportok tagjai véletlenszerűen kerülnek kiválasztásra. Ez a biztosítéka annak, hogy a kiválasztás reprezentatív legyen, és hogy a vitacsoportok a lehető leghűbben tükrözzék az EU szociodemográfiai összetételét.

A toborzáshoz az alábbi forrásokból származó adatok kerülnek felhasználásra:

Eurobarométer, az Európai Unió éves közvélemény-kutatásra szolgáló eszköze, valamint
Eurostat, az EU statisztikai hivatala.

Kvótarendszer biztosítja, hogy a vitacsoport a nemek szempontjából is kiegyensúlyozott legyen, az életkori összetétel tekintetében pedig előfeltétel, hogy a vitacsoportok egyharmadát 16–25 év közötti fiatalok tegyék ki. A vitacsoportok tagjainak kiválasztása során az alábbi szociodemográfiai jellemzőket vesszük még figyelembe:

iskolai végzettség;
lakóhely;
foglalkozás.

Az egyes tagállamokból az adott ország népességének arányában toborzunk résztvevőket, és a különböző csoportok tekintetében is az arányos képviselet elvét követjük. Kevesebb résztvevőt adó kisebb országok esetében az egyes kategóriák részarányát vitacsoportokon átívelően biztosítjuk, így garantálva a kisebb országok megfelelő képviseletét.

Minden vitacsoport esetében külön kiválasztási eljárást szervezünk.

Annak érdekében, hogy a megbeszélések során a lehető legtöbb nézőpont és vélemény kerüljön kifejezésre, és élénk, előremutató viták alakuljanak ki, elengedhetetlen, hogy a vitacsoportok összetétele tükrözze az EU népességének sokszínűségét.

Már lezárult vitacsoportok

A „Gyűlölet a társadalomban” témával foglalkozó vitacsoport

Hogyan küzdhet az EU a társadalomban tapasztalható gyűlölet ellen?

Energiahatékonysági vitacsoport

Hogyan képes az EU az energiahatékonyság előnyeit a polgárok, a hatóságok és a vállalkozások javára fordítani?

A tanulási célú mobilitással foglalkozó vitacsoport

Hogyan tehetjük mindenki számára elérhetővé a tanulási mobilitási lehetőségeket?

A virtuális világokkal foglalkozó vitacsoport

Milyen jövőkép, elvek és intézkedések mentén kell kialakítanunk a virtuális világokat, hogy azok a lehető legjobbak és legméltányosabbak legyenek?

Az élelmiszer-pazarlással foglalkozó európai polgári vitacsoport

Milyen intézkedéseket kellene hozniuk az uniós tagállamoknak, az élelmiszer-ellátási lánc szereplőinek, a fogyasztóknak, valamint a magán- és a közszféra más érdekelt feleinek, hogy csökkenjen az élelmiszer-pazarlás?